Egy hét eltelt. Vasárnapi ebéd, apuka elmegy, lefekszik. A nagylány alig várta, hogy ketten maradjanak anyukájával.
– Próbáltam imádkozni a héten. Érdekesen sikerült, mindig belealudtam. Kedd reggel felhúztam az órát, rossz volt hallani, hogy kelni kell. Tényleg felemelő érzéseket éltem át. A válaszok elmaradtak. Mit tegyek másként?
– Mit kérdeztél az emlékeidtől?
– Miért vagyok egyedül?
– Itt a baj! A miért a leggonoszabb kérdés a világon. Az Alkotónak ismeretlen. A miért kérdőszó a tudatos gondolkodás szülötte, magyarázatot követel. Az érzelmek és emlékek között nincs helye a miértnek. Összekapcsolódások, együtt járások, egymás után következő történések vannak. Rosszul tetted fel a kérdést.
– Aha. Hogyan tegyem fel?
– A múltra koncentrálni? Kihagynám. A jelenbe kérdeznék: ki segíthet neked megtalálni az igazit ma?
– Tetszik! Mennyivel jobb kérdés, ki segíthet megtalálni az igazit ma?
– Akkor egyedül vagy?
– Most még igen, de most elmegyek apa után, lefekszem és próbálok imádkozni – nevet.
A mesével azt akarod sugallni, hogy imádkozzam?
– Igen.
– Kihez?
– Olvasd el a mesét újra és próbáld ki, amiket észreveszel benne!
Leave a Reply