Egyedül (2)

– Az ima segít?

– Igen, az ima segít.

– Hogyan tud segíteni az imádság?

– Az imádság befelé fordulást jelent. Lecsendesedést. Kizárod a külvilág zajait, csak magad vagy és a hullámok.

– Nem értem. Magam vagyok, most is magam vagyok, s ebben nem találok sok boldogságot. Hullámok, ezt végképp nem értem.

– Sokat nem tudok mondani. Amit gondolok? Az imádságban jó befelé fordulni, magadba nézni. Ilyenkor beszélgetek önmagammal. Nem is igazán beszélgetek, inkább hagyom az érzelmeimet folyni, egyiket a másikba. Na nem össze-vissza, egy kérdésre fókuszálva. Az érzelmek aranyosak, kedvesek. Egyik kapaszkodik a másikba és megnyugtatnak. Ha fekve imádkozom reggel, akkor gyakran belealszom. Ilyenkor pihenek a legjobban, kipihenten és mosolygósan ébredek. Egy kérdésre fókuszálok. A kérdés az esetek többségében kérdőszavas: mit csináljak, mikor tegyem, mire figyeljek, kire hallgassak, kihez forduljak, kivel beszéljek a problémáról. Most is ezt kezdtem, hogyan tudnék segíteni neked, mert magamtól nem tudom. Az Alkotó segít.

– Az Alkotó segít. Hogyan? Nem értem.

– Összekapcsol a  fejemben érzéseket. Az érzések helyzetekhez, emberekhez, emlékekhez kötődnek. Eljutok a csodák világába. Jó ott lenni, igyekezni kell visszatéríteni magam a megválaszolandó kérdéshez.

– S kapsz válaszokat? A fejedben, gondolataidban összeállnak, minek nevezzem ötletek, amíg amúgy nem jutottak volna eszedbe?

– Igen is meg nem is. Van úgy, hogy kapok egy ötletet, ahogy te mondtad, s onnan rajtam múlik megcsinálom-e és mikor. Sokszor ad ötletet az Alkotó. Reggel, mikor felébredek – általában felébresztenek ezek az ötletek – lelkes vagyok és vidám. Biztosan tudom, mit kell tennem. Aztán jön a reggeli valóság és megcsinálom ezt, megteszem azt. Sokszor nem jut időm az álmomat megvalósítani. Ezt elég nagy hibámnak tartom. Amikor nagyon kellett valami az életben, akkor sosem felejtettem el. Így volt veled is. Három évig “gyakoroltunk” édesapáddal, mire teherbe estem. Nagyon akartalak, csak ez volt fontos. Emlékszem, mindenbe belementem, minden pozitúrát kipróbáltunk, apád nagyon élvezte. Akkor még jártam templomba. Egy idősebb atya beszélt az imádságról. Akkor sok minden nagyon hatott rám.

– Mi van, ha nem kapok ötletet? Nem áll össze új gondolat a fejemben?

– Ilyen is gyakran van. Az Alkotó kétféle képpen tud üzenni: gondolatokat ébreszt a fejedben vagy más emberekkel, történésekkel üzen.

– Mondj még erről valamit, kérlek!

– Jó néhányszor elszomorodom én is a boldogtalanságodon. Amikor összeszedem az energiáimat, hogy imádkozzam érted, akkor mindig jött valami megoldás, következő lépés. Sokáig azt a kérdést tettem fel imádkozás közben, mit kéne neked csinálni, hogy rád találjon a párod? Este megnéztünk egy filmet apáddal. Az egyik főszereplő kiszólt nekem a filmvászonról: ha zsákutcába került, akkor vissza kéne menni oda, ahol kezdte. imádság 2Kiszólt. Azonnal éreztem, ezt a mondatot az Alkotó küldte nekem, ebben van a megoldás. Sokat töprengtem, vajon hol kezdted és mit. Tavaly Húsvétkor történt ez, sokat mosolyogtam rajta, s erőt adott, hogy egybe esett a megújulás, új születése, tavasz ünneppel. Próbáltam beszélni veled erről, de nem értetted. Tudtam, nem jól fejezem ki magam. Aztán elsikkadt, valahogy. Nagy kár – s most az anyából törnek fel a könnyek. Lánya átöleli és simogatja a hátát-, nagy kár, Az idő múlik. egy év eltelt – hüppög anyuka.

– Jól nézünk ki, előbb én bőgök, aztán téged is jól megríkatlak.

– Tudok, mit siratok – szipog, törli könnyeit – , tudod, mi fáj nagyon, itt belül? Az elszalasztott lehetőségek súlya. Mi lett volna ha? Mi lett volna, ha rá tudlak venni, hogy fejtsd meg az üzenetet: ha zsákutcába kerültél, térj vissza a kezdetekhez. Van kedved? Lehet, hogy neked kéne megfejteni az üzenet tartalmát. Lehet, hogy az én dolgom csak annyi lett volna, hogy megértessem, elfogadtassam veled.

– Hát, végül is, belefér az időnkbe, s ha jobban belegondolok, ez az amit igazán szeretnék!

Leave a Reply